image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


végrendelet

Ügyfeleimet teljeskörűen képviselem hagyatéki eljárásban, vállalom végrendelet készítését és  ügyvédi letétbe helyezését.

Az ügyvédi letétben őrzött végintézkedés garancia a végrendelet biztos előkerülésére és a végrendelkező akaratának feltétlen érvényesülésére. Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a Magyar Ügyvédi Kamara létrehozta és működteti a végrendeletek országos központi nyilvántartását. Ügyvédi letétbe helyezés esetén a végrendeletet az ügyvéd zárt borítékban személyesen adja át a Magyar Ügyvédi Kamara titkárságán vagy igazolható módon, postai úton küldi meg a Magyar Ügyvédi Kamarához.

A végrendelet fogalma: az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

Az örökhagyó - kizárólag személyesen  - vagyonáról vagy annak egy részéről végrendeletében rendelkezhet. Az érvényes végrendelet által érintett vagyon vagy vagyontárgyak öröklése tekintetében az örökhagyó akarata érvényesül a törvényes öröklés kisegítő, törvényben meghatározott szabályaival szemben.

A végrendeletek tipikus formája az írásbeli végrendelet, amely lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A közvégrendeletet közokiratba kell foglalni. korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személyek csak ebben a formában végrendelkezhetnek, könnyebbség viszont, hogy sem a gyámhatóság, sem a törvényes képviselő hozzájárulására vagy jóváhagyására nincs szükség.

A magánvégrendeletnek három fajtája ismeretes:

  1. holográf végrendelet, az örökhagyó ezt saját kezűleg írja és ő is írja alá, valamint ő írja a keltezést is, továbbá
  2. allográf végrendelet, amit más ír le, de az örökhagyó azt két tanú előtt aláírja, vagy aláírását rajta sajátjaként ismeri el, illetve
  3. a közjegyzőnél letett magánvégrendelet.

A végrendelet másik fajtája a szóbeli végrendelet, amely csupán kivételes lehetőség, csak a törvényben meghatározott rendkívüli körülmények között érvényes, hatálya pedig időben korlátozott .

A számos tartalmi követelmény azért fontos, mert a végrendelet pontos értelmezésére és az örökhagyó akaratának érvényesítésére annak halála után kerül sor, amikor már a végrendeletét saját maga értelmezni nem tudja.

A favor testamenti elve

A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a szabály nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.

Közvégrendelet

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  A közjegyzőnél tett közvégrendelet az akarat közjegyzői közokiratba foglalásával történik, amely bármelyik közjegyző előtt megtehető. Kivételt képez a helyszíni végrendelet-felvétel, amelyre csak az illetékes közjegyző mehet ki. A közjegyzői okiratban foglalt végrendeletek további részletes szabályait a közjegyzőkről szóló törvény határozza meg.

A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet érvényességéhez például az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.

Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás - tehát a végrendeletnek az a része -, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

Írásbeli magánvégrendelet

Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. A végrendeletet közönséges írással kell készíteni, amely alatt az adott nyelv szerint elfogadott sablon értendő. Az okiratból ki kell tűnnie a keltezés helyének és idejének, illetve a végrendeleti minőségnek.

Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

  1. sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
  2. más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
  3. a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.

A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.

Nem érinti a végrendelet érvényességét, ha a tanú nem ismeri a végrendelet tartalmát, vagy nem tudja, hogy végrendelet tételénél működött közre.

Nem alkalmas azonban tanúnak az a személy, aki

  1. a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
  2. kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését, vagy
  3. írástudatlan .

A közreműködő tanú és más közreműködő személy - illetve hozzátartozója - részére csak akkor lehet érvényesen juttatásról rendelkezni, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta, vagy ha a végrendelkezésnél a javadalmazott tanúkon kívül további két tanú működött közre .

Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget.

Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.

Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.

A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.

A végrendelet letétbe helyezése közjegyzőnél

Az eljárás akként zajlik, hogy a végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezi a közjegyzőnél, és egyúttal kijelenti előtte, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről jegyzőkönyv készül, és azt az átvett végrendelettel együtt őrzik. A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi. Bármikor kérheti a letevő - vagy az erre a célra adott meghatalmazással ellátott meghatalmazott -, hogy a közjegyző a végrendeletet adja vissza.

A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a visszaadást követően nem áll fenn a következő alaki érvényességi eset: az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. 

Szóbeli végrendelet

Szóban az végrendelkezhet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Az érvényességhez két tanúra van szükség, akik előtt a végrendelkező az általuk értett nyelven szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven, teljes terjedelemben előadja a nyilatkozatát. Nélkülözhetetlen feltétel továbbá, hogy mondandóból az is kitűnjék, hogy a szóbeli nyilatkozat végrendeletnek tekintendő. Ennél a végrendelettípusnál is érvénytelenségi ok lehet a tanúk és hozzátartozóik részére tett juttatás. A végrendelet tanúinak meg kell jegyezniük a végrendelet tartalmát, így írni tudásuk nem érvényességi kellék. Ha a végrendelet szóbeli végrendeletnek minősül, akkor nem vehetők figyelembe az örökhagyó által készített írásbeli feljegyzések .