image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


törvényes öröklés

A törvényes öröklés rendje évezredes tradíció alapján alakult ki. Felfoghatjuk úgy is, mint az örökhagyók törvény által "vélelmezett akaratát". Ezt a vélelmet az egyes örökhagyók dönthetik meg azzal, hogy eltérően végintézkednek. Ha a hagyaték egészére vagy csak egy részére nem végintézkednek másként, ezzel hagyják a törvényes öröklési rendet érvényesülni .

Az örökhagyó gyermeke

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, ezek fejenként egyenlő arányban örökölnek. Az örökbefogadott gyermek - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó-örökhagyó vér szerinti gyermekeként örököl.  Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után, ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt.

Az örökhagyó által nevelt gyermek vagy mostohagyermek azonban öröklési jogilag sem az örökhagyó gyermeke, nem törvényes örökös. Ha egy gyermek (vagy távolabbi leszármazó) kiesett, helyén - az ő örökrészére nézve - egymás közt egyenlő részekben az ő gyermekei örökölnek (azaz az örökhagyó unokái vagy távolabbi leszármazói). Ha ezek közül egy kiesett, ennek helyén is az ő gyermekei fejenként egyenlő részekben örökölnek (ez a "helyettesítés rendje", az így öröklők a helyettes örökösök). Ha a kieső örökösnek nincs helyettes örököse, a kieső nem jön számításba (örökrészét a többi örökös örökli egyenlő arányban).

Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa (bejegyzett élettársa) egyedül örököl. (Ebben az esetben nem haszonélvezetet, hanem "állagot" örököl.)

Az örökhagyó házastársát (bejegyzett élettársát) leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és megváltása nem igényelhető.

Osztályos egyezségben a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

A házastárs (bejegyzett élettárs) - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs (bejegyzett élettárs) és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat (bejegyzett élettársat) - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.

A házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

Mind a házastárs (bejegyzett élettárs), mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása nem igényelhető.

Megváltás esetén a házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyon egyharmada illeti meg.

A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

Az örökhagyó szülei

Ha leszármazó és házastárs (bejegyzett élettárs) nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.  A szülők és szülői leszármazók csoportját öröklési jogi kifejezéssel szülői parentélának nevezzük. Ha ebben a csoportban nincs egyetlen törvényes örökös sem (a szülői parentéla üres), következik a nagyszülői parentéla.

Az örökhagyó nagyszülei

Ha leszármazó, házastárs (bejegyzett élettárs), szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.

Az örökhagyó dédszülei

Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.

Távolabbi hozzátartozók öröklése

Ha a dédszülői parentéla is üres, elvi lehetőségként törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői, mégpedig a fokoktól (ük-, szépszülő) és az apai vagy anyai ágaktól függetlenül, fejenként egyenlő arányban. Ebben a parentélában azonban már nincs helyettesítés, csak az élő felmenők jönnek számításba.

Az állam mint örökös

Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az államot mint szükségképpeni törvényes örököst nem illeti meg a visszautasítás joga.