Ági öröklés

Az ági öröklésnek négy együttes törvényi feltétele van:

  1. az örökhagyó a vagyonáról nem végrendelkezett (tehát a törvényes öröklési rend érvényesül);
  2. az örökhagyónak nincs leszármazója (azaz vele a családi ág megszakad);
  3. a hagyatékon belül az örökhagyó által szerzett (szerzeményi) vagyon mellett van ági vagyon is;
  4. van ági örökös, aki az ági vagyonra igényt tart.

Az örökhagyó az ági vagyontárgyáról is szabadon végrendelkezhet, ő döntheti el annak további jogi sorsát. Ha ezt nem tette, akkor a törvényes öröklési rend általános szabályaihoz képest az ági vagyontárgyakra nézve speciális öröklési rend érvényesül. Az általános szabályok szerint leszármazók hiányában vagy az örökhagyó házastársa (bejegyzett élettársa), vagy két szülője, vagy az apai és az anyai ági nagyszülei, dédszülei illetőleg ezek leszármazói (tehát az oldalági rokonok) örökölnek. Az ági öröklés a szülőknek és szülői leszármazóknak (az örökhagyó testvéreinek) a túlélő házastárssal (bejegyzett élettárssal), szembeni, vagy az egyik szülői ágnak a másik szülői ággal szembeni öröklését jelenti.

Ági vagyon

Ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. Emellett ági vagyon az a vagyontárgy is, amit az örökhagyó a testvérétől vagy testvére leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett, feltéve, hogy az adott vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta (tehát már nála is ági vagyonnak minősült). Egy vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.

Ági örökösök

Ági örökös elsősorban az a szülő, akinek ágáról (róla vagy felmenőjéről) az ági vagyontárgy az örökhagyóra háramlott. (Mindkét szülő tehát csak akkor, ha az ági vagyontárgyat közösen ajándékozták.) A kiesett szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.

A szabályokból látható, hogy az ági öröklés esetén a nagyszülői parentélában már nincs helyettesítés (a nagyszülőket nem a nagyszülők leszármazói követik a sorrendben), továbbá, hogy az öröklésre jogosult ágon a közelebbi felmenő kizárja a távolabbi öröklését akkor is, ha a vagyontárgy egy távolabbi felmenőről háramlott az örökhagyóra, és végül, hogy az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig száll vissza, akitől származott. Ha nincs ági örökös, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb (szerzeményi) vagyonával esik egy tekintet alá.

Házastárs (bejegyzett élettárs) haszonélvezeti joga ági vagyonon

A házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Mind a házastárs (bejegyzett élettárs), mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyon egyharmada illeti meg. A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

Kivételek ági öröklés alól

Az ági öröklés szabályait szigorúan (szűkítően) kell értelmezni, így ezek a szabályok nem terjednek ki:

  1. arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra;  valamint
  2. a szokásos mértékű ajándékra .

Az örökhagyó házastársával (bejegyzett élettársáva) szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.

Ági vagyon kiadása

Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság – bármelyik érintett fél kérelmére – az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.

Ilyen eset lehet, ha az ági jellegű földön az örökhagyó épületet emelt, és a föld önálló ingatlanokra nem osztható meg (ha megosztható, csak a beépített részért jár pénzbeli megtérítés). A bírói gyakorlat elismeri az ági öröklést akkor is, ha a felmenő pénzt ajándékozott, de azt kifejezetten egy vagyontárgy megvásárlásához adta, és az örökhagyó arra is fordította. Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint például nem minősül ági vagyonnak az örökhagyó építkezéséhez a pénzben, munkavégzésben nyújtott szülői támogatás.