Közúti veszélyeztetés

A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény. Ez az egyik megkülönböztető ismérve a kizárólag szándékosan elkövethető közúti veszélyeztetés bűncselekményével szemben.

Közúti veszélyeztetés elkövetője

A bűncselekményt csak olyan személy követheti el, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll. Nem tartoznak e körbe az utasok, gyalogosok, mivel a Btk. vonatkozó szabálya nem minősülnek közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és utasokra vonatkozó rendelkezések.

Kérdése van közúti veszélyeztetéssel kapcsolatban? A közlekedési ügyvéd válaszol!

06 20 806 16 06

Aki a közúti közlekedés (KRESZ) szabályait szándékosan megszegi, ezáltal más emberek életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekményét követi el.

Ha a közúti veszélyeztetés elkövetője a veszélyeztetésen túlmenően sérülést is okoz és a sérült személyt segítség nélkül hagyja, akkor a bíróság a közúti veszélyeztetési bűncselekmény mellett segítségnyújtás elmulasztásáért is megállapítja a felelősségét.

Közúti veszélyeztetés esetén védelmét bízza a közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Irodára!

A közúti veszélyeztetés eredménye más vagy mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése. A közúti veszélyeztetés esetében a törvény a közvetlen veszélyt megkívánja. A veszélyhelyzet akkor tekinthető közvetlennek, ha az konkrétan meghatározható helyzetre és személyre korlátozható. A veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a passzív alanyok vonatkozásában az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll. Esetünkben a törvény közvetlen veszélyről beszél, azaz az eredmény azonnali bekövetkeztével lehet számolni.

Közúti veszélyeztetést állapít meg a bíróság, ha:

– rá rántom a kormányt a velem párhuzamosan szabályosan közlekedőre
– ok nélkül hirtelen fékezéssel lefékezek és a mögöttem közlekedő belém jön
– indok nélkül leszorítom az út széléhez közel közlekedő kerékpározót

Fontos, hogy az elkövető szándéka csak a közvetlen veszélyhelyzet bekövetkezéséig terjedhet, az esetlegesen bekövetkezett sérelem, sérülés tekintetében viszont már csak a gondatlanság terhelheti. Ezt hívja a jogirodalom limitált veszélyeztetési szándéknak. A sérülés vagy halál okozására a közúti veszélyeztetés elkövetőjének csak a gondatlansága terjedhet ki.

Ha az elkövető bosszúból, “tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt okoz (például maradandó fogyatékosságot vagy halált), nem e bűncselekményért, hanem testi sértésért vagy szándékos emberölésért vonhatják felelősségre. Ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az elkövető szándéka mire irányult. Ha a veszélyhelyzeten túl az adott eredményre is kiterjedt, a jármű csak az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény megvalósításának eszköze lesz. A közlekedési szabályszegés szándékos megtörténte azonban felveti a közúti veszélyeztetés alapesetének halmazatban történő megállapítási lehetőségét is.

A közúti veszélyeztetés az új Btk. hatálybalépésével nem csak közúton, hanem közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető.

Közúti veszélyeztetés büntetése

Tekintettel arra, hogy a közlekedési ügyekben a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, ezért a jogalkotó is  igen szigorú büntetést alkalmaz. A közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Iroda tapasztalatai alapján nem ritka a letöltendő szabadság vesztés sem, emellett a közúti veszélyeztetést elkövetővel szemben járművezetéstől eltíltást is alkalmaz a bíróság büntetésként. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Személyes ügyvédi konzultációért kattintson ide!