Ingatlan adásvételi szerződés

Ügyfeleink érdekeit messzemenőkig szem előtt tartva látjuk el képviseletüket a ingatlan adásvételi szerződéskötések folyamán, valamint a kapcsolódó földhivatali ügyintézés során.

Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei

Az ingatlan (építési telek, lakás, ház, termőföld, stb.) értékesítésének legfontosabb formai követelményei:

1. az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes ,
2. a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Ezért óvakodjunk attól, hogy szóbeli megállapodást követően, illetve egymás közötti néhány papírra vetett sor alapján vételárat vagy vételárrészt fizessünk ki. Az ügyvéd vagy a közjegyző nem megdrágítja az eljárást, hanem annak megkerülhetetlen része, ellenjegyzésük nélkül a földhivatal (ingatlanügyi hatóság) nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát.

Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező ingatlanos ügyvédre!
06 30 9 617 110

Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei

A szerződés tartalmára vonatkozó előírások mindegyik esetben azonosak, amelyek közül csak a fontosabbakat emeljük ki, figyelemmel arra is, hogy ezeket az eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenőriznie: az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel.

Az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog bejegyzéséhez egyebek mellett tartalmaznia kell:

1. a felek meghatározott adatait (magánszemély családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosítóját, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát);
2. az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;
3. a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát;
4. a keltezés helyét és idejét;
5. több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon.

Mi minősül adásvételi szerződésnek?

A bíróság már egy minimális tartalmú megállapodást is érvényes adásvételi szerződésnek minősíthet. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez elegendő, ha a szerződés tartalmazza:

1. a felek személyét;
2. az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításukat;
3. az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését [Lásd: XXV. számú Polgári Elvi Döntés]

Ezért fontos, hogy ne higgyük el, ha az ezeket az adatokat tartalmazó néhány sort velünk aláíratók azt állítják, hogy ez még nem adásvételi szerződés, hiszen az ennél sokkal hosszabb.

Arra is figyelni kell, hogy sohasem az számít, hogy mi a szerződés címe, elnevezése vagy a felek megnevezése, ugyanis minden esetben a jogügylet tartalma határozza meg a felek közötti jogviszonyt. Ha például bérleti szerződés cím szerepel, de a bérlő a megállapodás szerint tulajdonjogot vagy birtokot szerez, az adásvételi szerződésnek minősül. A leggyakoribb példa, hogy vételi jogot alapító vagy kölcsönszerződés „címén” adja el a tulajdonos – szándéka ellenére – az ingatlanát. A szerződéseket tehát nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni [Lásd: EBH2000. 331.]

A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása

A dokumentumok áttanulmányozását mindig a tulajdoni lappal. kezdjük, amelyben megtalálhatjuk az eladó fontosabb adatait (a tulajdonos személye, az ingatlan megnevezése, főbb adatai, terhei, stb.). Mindig az aktuális tulajdoni lapot nézzük meg, ne elégedjünk meg a leggyakoribban hallott és a közigazgatásban is általában elfogadott harminc napnál nem régebbi állapottal. Az ingatlanon ugyanis akár a szerződés aláírásának napján is történhet változás, amely kizárhatja a tulajdonszerzést, vagy hosszas pereskedésre kényszerítheti a vevőt. A legkörültekintőbb ügyvédek még a szerződéskötés napján, vagy a vételár kifizetését megelőzően ellenőrizni szokták az ingatlan-nyilvántartási helyzetet.

A tulajdoni lap mellett fontos információkat tartalmaz társasház esetében a társasház alapító okirata is. Ebből tudhatjuk meg azt is, hogy például tartozik-e tároló vagy erkély a lakáshoz. Gyakran előfordul, hogy a lakásból is elérhető erkély az eladó tájékoztatása alapján a lakáshoz tartozik, és csak később derül ki, hogy ezt más is használhatja (közös tulajdonban van), vagy éppen a vevőknek nincs joguk ott tartózkodni. Természetesen ilyenkor az eladó megtévesztette a vevőt, és az eladó pereskedhet a vételár mérséklése vagy az eredeti állapot helyreállítása – a vételár teljes visszafizetése és a tulajdonviszonyok visszaállítása – érdekében. Jobb azonban az ilyen helyzeteket megelőzni, már csak azért is, mert a vevőnek kell a megtévesztést vagy tévedést bizonyítani, ami adott esetben lehetetlennek bizonyulhat.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Gyakran előfordul, hogy a szerződéstervezet átolvasását követően a végleges szerződést már nem olvassa el a vevő, mivel elhiszi az eladó azon állítását, hogy azon már semmit nem változtattak. Az esetek döntő részében ez igaz is, de azért, hogy ne fordulhasson elő – akár véletlen elírás miatt – ennek ellenkezője, a szerződést az aláírása előtt mindig alaposan át kell tanulmányozni. Pár perc ráfordítással elkerülhető pár év pereskedés, vagy az ingatlan elvesztése.

Hogyan lehet kellően körültekintő a vevő?

Ingatlanon tulajdonjogot csak tulajdonostól, jelen esetben az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől lehet szerezni. A kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek és a közjegyzőnek kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintését a vevőnek is ajánljuk..

A hamis dokumentumok gyakori előfordulása miatt ezek megtekintésével nem mindig lehet kideríteni azt, hogy a tényleges tulajdonossal állunk-e szemben, de gyakran néhány kérdés vagy némi utánjárás elég lehet az azonosításra. Főként a nagyobb értékű ingatlanok esetében érdemes lehet például a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén felkeresni, felhívni a tulajdonost.

Miben áll az eladó tájékoztatási kötelezettsége?

A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről, így például az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól és az azzal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen az adásvétel tárgyát képező ingatlanra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről tájékoztassa a vevőt.

Ha az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő

1. a vételár mérséklését követelheti,
2. elállhat a szerződéstől, lásd pl.:
3. kártérítést követelhet.

Mindemellett a bírói gyakorlat szerint az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás adatai megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata. A vevő nem kérhet kártérítést sem, ha az ingatlan-nyilvántartás megtekintésével meggyőződhetett volna a tényleges állapotról. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kimondja, hogy senki sem hivatkozhat olyan bejegyzett jog, feljegyzett tény nem tudására, melyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz.

Melyek az ingatlan terhei és hogyan tehermentesíthető egy ingatlan?

Ebben a leírásban csak a leggyakrabban előforduló terheket említjük meg. Elsődlegesen is arra kell figyelni, hogy mindig gondosan, és lehetőleg szakértői segítséggel nézze át a vevő a tulajdoni lapot, mert minden egyes bejegyzés feletti elsiklás milliókban mérhető károkat okozhat.

A vevőt a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért szavatosság terheli, és ennek megfelelően a vevő egyebek mellett tehermentesítést követelhet, az eladó költségére tehermentesítheti az ingatlant, elállhat a szerződéstől vagy kártérítést követelhet. Ez azonban nem jelent teljes biztonságot, ha vita alakul ki, lehet, hogy csak hosszas bírósági eljárást követően születik megoldás.

A bíróság előtt a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy ő nem tudott a korlátozásról, teherről, ráadásul addig nem tud teljes biztonsággal nekilátni az ingatlannal kapcsolatos tervei megvalósításának, amíg folyik az eljárás.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő terhek lehetnek különösen:

1. haszonélvezeti jog,
2. jelzálogjog,
3. elidegenítési és terhelési tilalom, valamint
4. elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
5. telki szolgalmi jog, végrehajtási jog, bányaszolgalmi jog, stb.

Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?

Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. A haszonélvező hozzájárulása egyébként nem szükséges az adásvétel érvényességéhez, viszont holtig tartó haszonélvezet esetében élete végéig használhatja az ingatlant, lakhat abban. A haszonélvező haláláig vagy a haszonélvezeti jogról történő lemondásáig az új vevő a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él . Ne higgyünk tehát az olyan kijelentéseknek, hogy „majd egy hónap múlva lemondok a jogomról, vedd meg nyugodtan a házat”, mert akkor házunk ugyan lesz, csak éppen nem lakhatunk benne, és rajtunk kívül senki más nem fog megvenni egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant. A vételárat vagy annak utolsó részleteit csak a haszonélvező lemondó nyilatkozata után fizessük ki.

A jelzálogjog

Az ingatlan-nyilvántartásból győződhetünk meg arról, hogy van-e jelzálog a megvásárolni kívánt ingatlanon.

Ha az ingatlant jelzálogjog terheli, a gyakorlat szerint az eladó vállalja, hogy az ingatlant meghatározott időn belül tehermentesíti, vagy a vevő az eljáró ügyvédnek adja át a tehermentesítéshez szükséges vételárrészt.

Mindenképpen foglaljuk bele a szerződésbe, hogy a terhek milyen összegűek és milyen módon, ki fogja teljesíteni őket. Ez azért is fontos, mert az ingatlan-nyilvántartásban szereplő összeg általában nem a jogügyletnek, hanem a bejegyzésnek az időpontjában fennálló tőketartozást tükrözi. A legtöbbször tehát azzal találkozunk, hogy például: 100 000 forint és járulékai erejéig terjed az évekkel korábban akár milliós összegű tartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog. Amennyiben az eladó nem vállalja az ingatlan tehermentesítését, a szerződés megkötése előtt mindig nyilatkoztatni kell a jelzálogjog jogosultját a fennálló tartozásról, hiszen az a bejegyzése óta csökkenhetett (pl. folyamatos, határidőben történő törlesztés következtében) vagy nőhetett (késedelmes befizetések, kamatok, stb. miatt). A jelzálogjog jogosultjának megkeresése általában az eladó, illetve az eljáró ügyvéd feladata.

Elidegenítési és terhelési tilalom

Az ingatlan tulajdoni lapján – főként a jelzálogjogok biztosítékaként – elidegenítési és terhelési tilalommal is találkozhatunk.

Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.

Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.

Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az ingatlan-nyilvántartásban egyébként mindig szerepel az a jog is, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. A földhivatalnál (ingatlanügyi hatóságnál) is megismerhetők az ehhez kapcsolódó dokumentumok, ezért utána tudunk járni a pontos feltételeknek. Ezt lehetőleg csak ügyvédi, vagy más szakértői segítséggel tegyük, mert a feltételek megismerése azt jelenti, hogy tanulmányoznunk kell a tilalom alapjául szolgáló szerződéseket, határozatokat, illetve fel kell venni a kapcsolatot a jogosulttal.

Az adásvétel költségei

A Polgári Törvénykönyv alapján és a kialakult gyakorlat szerint:

1. az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket;
2. a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

A felek eltérhetnek a fenti költségviselési szabályoktól, és megállapodhatnak abban is, hogy az ügyvédet az egyik fél fizeti (ha valamelyik fél ragaszkodik a személyéhez). Azt fontos tudnunk, hogy az eladó nem kötelezhető az ügyvédi költség teljesítésére, a vevő pedig arra, hogy az eladó által kijelölt ügyvédnél készíttesse el a szerződést.

Az ügyvédi díj szabad megállapodás tárgya, a gyakorlatban jelenleg az ingatlan szerződési értékének 0,5 – 1,5 %-a körül mozog, azonban van olyan összeg, ami alatt az ügyvéd nem fogja elvállalni a szerződéskötést. Ha például egy 500 000 forintos építési telket vásárolunk, az egyébként 0,5 százalékért dolgozó ügyvéd nem fogja 2500 forintért elkészíteni a szerződést, hanem mondjuk 50.000 forintot fog kérni.

Ha közjegyzőt választunk, tudnunk kell, hogy a közjegyző az okirat elkészítéséért -jogszabályban rögzített összeget kérhet, amely az ügyértéktől függően tételesen meghatározza a díjat (pl. 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 0,5%-a).