image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


ajándékozási szerződés

Mikor jön létre ajándékozási szerződés?

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.

Az ajándékozási szerződést az egyoldalú juttatás ellenére a felek megállapodása hozza létre. Ingó dolog tekintetében a szerződés megköthető szóban, írásban és ráutaló magatartással (tehát az ajándék tárgyának egyszerű átadásával) egyaránt.

Ingatlannál az ajándékozási szerződés érvényességéhez - az adásvételhez hasonlóan - a szerződés írásba foglalása, ügyvédi ellenjegyzése vagy közjegyzői okiratba foglalása , a tulajdonszerzéshez pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges.

Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező ingatlanos ügyvédre.
06 30 9 617 110

A bejegyzéssel a jog megszerzése, változása vagy megszűnése, továbbá a jog érvényesíthetősége - a jogváltozás egyéb feltételeinek megléte esetén - közvetlenül áll be.

Az ajándékozó, az ajándékozott és az ajándék

A jogviszony alanyai az ajándékozó és a megajándékozott. Mindkét pozícióban bárki alanya lehet a szerződésnek, bár általában magánszemélyek között van az ajándékozásnak nagyobb gyakorlata.

A szerződés tárgya ingó és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog (pl. társasági jogok) egyaránt lehet, de jogszabály előírhat korlátozásokat, mint például a termőföld tekintetében (föld tulajdonjogát nem szerezheti meg: külföldi természetes személy; az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve; és meghatározott esetek kivételével jogi személy.) . Gyakori a pénzbeli ajándékozás is.

Az ajándékozási szerződés jellemzői

Az ajándékozó a felek között létrejött megállapodás alapján saját vagyona rovására juttatja ingyenes vagyoni előnyhöz a megajándékozott felet.

Az ajándékozó kötelezettsége a szerződésben meghatározott ingyenes vagyoni előny nyújtása a megajándékozott részére, megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles. A vagyoni előny realizálódhat pénzben, ingó vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásában, de lehet kötelmi jellegű is, pl. tartozáselengedés, tartozásátvállalás , illetőleg engedményezés .

Az ingyenesség a szerződés alapvető sajátossága. Az ellenszolgáltatáshoz kötött ajándékozás érvénytelen. Ha a felek ajándékozásnak nevezik ugyan a szerződést, de nem ingyenes a vagyoni előny juttatása, a szerződést tartalma szerint kell - pl. adásvételi, gondozási szerződésként - elbírálni. Ha pedig az ellenszolgáltatás a vagyoni juttatásnak csak egy részét ellentételezi, ajándékozással vegyes adásvétel keletkezik, feltéve, ha a felek akarata erre irányult.

Ajándékozási szerződés nem támadható meg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára alapított keresettel.

A felek jogai és kötelezettségei

Az ajándékozó korlátozott mértékű kárfelelősséggel, valamint jog- és kellékszavatossági felelősséggel tartozik a megajándékozottal szemben. Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.

Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

A megajándékozott jogosult az ajándék követelésére. A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Ezen az alapon lehet megtagadni például a remélt házasságra tekintettel ígért jegyajándék átadását, ha időközben a házasulandó felek kapcsolata megromlik.

Az ajándék visszakövetelése

A teljesítés megtagadása mellett meghatározott esetekben az ajándékozó jogosult az ajándék visszakövetelésére is. Az ajándékozás ingyenessége indokolja, hogy az ajándék átadása után is legyen lehetőség az ajándékozási szerződés céljával ellentétes élethelyzetek figyelembe vételére.

Az ajándék visszakövetelését a törvény szigorú feltételekhez köti. Még ezeknek a feltételeknek a fennállása esetén sem lehet azonban visszakövetelni a szokásos mértékű ajándékot . Annak megítélésénél, hogy az ajándék szokásos mértékű-e, az ajándék értéke mellett figyelembe kell venni a felek vagyoni helyzetét, az ajándékozással elérni kívánt esetleges célt és hozzátartozók esetén a családjukban uralkodó felfogást is; így előfordulhat az, hogy szokásos mértékűnek minősül egy egyébként jelentős értéket képviselő ajándék, de az is, hogy az általában csekély értékűnek számító ajándék a felek viszonyaira tekintettel nem tartozik a szokásos mértékű ajándékok közé.

Visszakövetelés a megajándékozott jogsértése esetén

Visszakövetelhető az ajándék a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozó súlyos jogsértése esetén, ha azt az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására követik el. A súlyos jogsértésre alapított visszakövetelés esetén az ajándékozó nem csak az ajándékot, hanem az ajándék helyébe lépett értéket (pl. az ajándékozott ingatlan eladásából származó pénzösszeget, vagy az abból vásárolt másik ingatlan értékét) is követelheti. A súlyos jogsértés tényét a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg. Ilyen lehet bűncselekmény elkövetése, súlyos becsületsértés, tettleges bántalmazás stb. Nincs helye visszakövetelésnek, amennyiben a jogsértés elkövetésének időpontjában az ajándék vagy a helyébe lépett érték már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A megajándékozott jogsértése esetén sem követelhető vissza a szokásos mértékű ajándék .

Visszakövetelés meghiúsult feltevés esetén

Az ajándékozás alapjául szolgáló meghiúsult feltevés esetén is visszakövetelhető az ajándék. A visszakövetelés feltétele, hogy a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ha a feltételek megvalósulnak, nemcsak az ajándék, hanem a helyébe lépett érték is visszakövetelhetővé válik [ . A bírói gyakorlat szerint a feltevés nem lehet alaptalan, és olyan lényeges körülményre kell vonatkoznia, amely nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. Nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték akkor sem, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. A feltételek bizonyítása az ajándékozót terheli.

A visszakövetelési jog az elévülési időn belül illeti meg az ajándékozót, de az általános elévülési időn belül elenyészik akkor is, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja, továbbá ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg . Az ajándék visszakövetelésével kapcsolatos további értelmezéshez lásd: PK 76. szám.