image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


válóper

Mit vizsgál a bíróság a házassági bontóperben?

A házasság felbontására irányuló eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig - amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született - úgy az ő érdekét is figyelembe kell vennie. 

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) szellemével összhangban a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható.

A bíróság azonban egyben békítő tevékenységet is végez, amely eszköze lehet a házasság megmentésének . A bíróság békítő tevékenységét tágabban kell értelmezni, és alatta nem csak a házasság megmentésére, hanem a minél kisebb megrázkódtatással történő megszüntetésére (a házastársak megegyezésének elősegítésére) irányuló kísérletet is érteni kell.

A közös kiskorú gyermek érdekei

Amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek is származik, úgy a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a kiskorú gyermek érdekeit sem. Az esetek többségében egy kiskorú gyermeknek éppen az lenne az érdeke, hogy a szülők továbbra is együtt maradjanak, és közösen neveljék, ugyanakkor, ha a házasság már tarthatatlanná válik, és a felmerült problémákat a szülők nem képesek rendezni, úgy pusztán az a tény, hogy a házasságból közös kiskorú gyermek származik, még nem lehet az akadálya a házasság felbontásának.

A válás megrázkódtatás egy gyermek számára, ezért törekedni kell arra, hogy a lehető legkíméletesebb és leggyorsabb módon menjen végbe, és ha nem is az ideális, ámde olyan helyzetet eredményezzen, amely a gyermek számára is elfogadható. Ha a bíróságnak nem sikerül a házastársakat kibékítenie, és azt állapítja meg, hogy a házasság fenntartására nincs lehetőség, az végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott, úgy a gyermek érdekeit a bíróság akkor tartja szem előtt, ha a járulékos kérdésekben minél gyorsabban - de a gyermek érdekeit továbbra sem feledve - jár el.

Megegyezésen alapuló bontás

Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására, ha az végleges elhatározáson alapul, befolyásmentes és egyező.

Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha

  1. a házastársak a járulékos kérdésekben (a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek tartása, a különélő szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, - ez iránti igény esetén - házastársi tartás, a házastársi közös lakás használata kérdésében megegyeztek megegyeztek és egyezségüket a bíróság is jóváhagyta. 

Befolyásmentesség és akarategyezőség

A végleges elhatározás mellett a befolyásmentesség vizsgálata és megítélése is feladata a bíróságnak. Az erre irányuló vizsgálat során az elsődleges bizonyítási eszközt a bíróság számára a felek személyes meghallgatása jelentheti, de sok esetben befolyásmentességet állapít meg a bíróság akkor, ha a per során ennek ellenkezőjét nem észleli.

A házastársak akarategyezőségére a törvény nem ír elő alakszerűséget (BH 1985/63.). A házasfeleknek az egyező akaratnyilvánításukat nem feltétlenül a keresetlevélben kell előterjeszteniük, hanem megtehetik ezt az eljárás során bármikor. Tehát függetlenül attól, hogy az eljárást csak az egyik házastárs kezdeményezte (tényállásos bontás), a felek később dönthetnek úgy, hogy áttérnek a megegyezésen alapuló bontásra.

(Ha valamely ügy sajátossága miatt nincs mód arra, hogy valamennyi járulékos kérdést bírói végzéssel jóváhagyott egyezséggel rendezzenek a házastársak, megegyezésen alapuló bontás nem, csak a tényállásos bontás lehetséges. Ilyen esetben a bíróság az egyezség jóváhagyásának a megtagadása után a vonatkozó pertárgyban is ítélettel dönt.)

Megegyezés járulékos kérdésekben

A közös megegyezésen alapuló bontásra irányuló kérelemben a házastársaknak meg kell jelölniük azt is, hogy a konkrét esetben - a törvényi rendelkezésekhez képest - mire terjedhet ki az egyezségkötési kötelezettségük (van-e közös gyermekük, lakásuk, stb.), továbbá csatolniuk kell a vonatkozó igazoló okiratokat is.

Az egyezség

A házastársak bíróság által jóváhagyott egyezségének a bírói ítélettel azonos hatálya van, vagyis ennek megfelelően szükség esetén jogi eszközökkel kikényszeríthetőnek, illetőleg önkéntes teljesítéskor is a végrehajtásra egyértelműen alkalmasnak kell lennie. Az eljáró bíróság csak és kizárólag határozott, konkrét, egyértelmű és végrehajtható egyezséget hagyhat jóvá, olyat, amelyben a kötelezettség teljesítésének a határideje pontosan meghatározott, és amely nem tartalmaz bizonytalan, teljesíthetetlen feltételeket (BH 1992/252.; BH 1983/120.; BH 1992/178.).

Ezen túlmenően az egyezség jóváhagyásánál a kiskorú gyermek(ek) érdekét különös gonddal kell vizsgálni (BH 1989/18.; BH 1992/586.). Ha a szülők nyilatkozata e tekintetben eltérő vagy kétséges, úgy - a 14. életévét betöltött gyermek - közvetlenül, vagy szakértő útján - akár meg is hallgatható.

Közvetítői eljárás

  1. A házastársak akár a bontóper megindítása előtt, akár a bontóper folyamán annak érdekében, hogy a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdésekben megegyezésre jussanak, közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárást a házastársak saját elhatározásukból, de a bíróság kezdeményezésére is igénybe vehetik. Amennyiben ily módon megállapodás jön létre köztük, azt perbeli egyezségbe foglalhatják. 

Tényállásos bontás

Tényállásos bontás esetén a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia annak megállapítása érdekében, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e. Ehhez a bíróság elsősorban az érintett házastársakat hallgatja meg , de ezen túlmenően akár hivatalból is folytathat le bizonyítást (pl. tanúmeghallgatás).

Az alperes házastárs távolmaradása nem lehet akadálya sem a bizonyításnak, sem pedig a házasság felbontásának, szemben a megegyezésen alapuló bontással, ahol a felek személyes megjelenése és meghallgatása nélkül a bontás kizárt (BH 1983/120.). Miután a Ptk.. vonatkozó rendelkezése értelmében bármelyik házastárs kérheti a házasság felbontását, így a gyakorlatban az az eset is előfordulhat, hogy a felperes a házasság megromlásáért elsősorban, vagy kizárólag felelős házastárs, és a bíróság a házasság megromlásában vétlen - alperes - házastárs passzív magatartása, vagy esetleges ellenzése dacára is felbontja a házasságot (természetesen kizárólag akkor, ha annak feltételei - a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása - megvalósultak).

A teljes körű bizonyítás alapján folyó tényállásos bontópereknek egyik típusa az, amikor csak a házastársak valamelyikének egyoldalú kérelmére és a másik fél ellenzése mellett folyik az eljárás, míg a másik típusnál ugyan mindkét házastárs egyetért a házasság felbontásával, de a megegyezéses bontás feltételei valamilyen okból mégis hiányoznak (pl. a járulékos kérdésekben nem jutnak egyezségre).

A házasság felbontásának okai

Bontó ok lehet például

  1. a házasság megromlását előidéző, a házastársi kötelességet sértő és kifogásolható magatartás,
  2. durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartás, illetve
  3. a különélés.

A tartós különélés általában a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának a jele, függetlenül attól, hogy azt mi (milyen okok és körülmények) váltotta ki. A bíróságnak viszont vizsgálnia kell többek között a különélés időtartamát, valamint az egyéb körülményeket (a ténylegesen kialakult helyzetet, a feleknek a különélés alatt tanúsított magatartását, esetleges békülési kísérletét, az új életre történt berendezkedést, stb.) is. 

Igaz, hogy a bíróság a bontóper során elsősorban nem azt vizsgálja, hogy a házasság megromlása kinek a hibájából következett be, de a családjogilag felróható, kötelességsértő magatartásoknak mégis jelentősége lehet a bontóperekhez kapcsolt egyéb pertárgyakban (járulékos kérdésekben) való döntés meghozatalakor (pl. gyermekelhelyezés, lakáshasználat, stb.).

Milyen bíróság jár el a házassági bontóperben?

A házassági bontóperben eljárni az a bíróság illetékes (vagyis a keresetet annál a bíróságnál kell benyújtani), amelynek területéna házastársak utolsó közös lakóhelye volt. 

Ennek hiányában az általános illetékességi szabályok az irányadók, vagyis az a bíróság illetékes, ahol

  1. az alperes lakik;
  2. az alperes utolsó ismert belföldi lakóhelye van, amennyiben a belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye ismeretlen;
  3. a felperes lakóhelye (tartózkodási helye) van, ha az alperes utolsó ismert belföldi lakóhelyét sem lehet meghatározni. 

Abban a kivételes esetben, ha a fenti illetékességi szabályok egyike sem lehetne alkalmazható (pl. mert a válni készülő magyar állampolgároknak nincs Magyarországon sem lakóhelye, sem tartózkodási helye), a házassági bontóperre a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes. 

Magyar állampolgár házassági bontóperében főszabályként magyar bíróság járhat el, de bizonyos esetekben a bontópereknek lehetnek nemzetközi jogi vonatkozásai is, amikor az eljárásra külföldi bíróság jogosult (pl. külföldön lakó magyar állampolgár házassági bontóperében) (PK 117. sz. állásfoglalás).

A házassági bontóper megindítása

A házasságot a bíróság

  1. kizárólag valamelyik házastárs kérelmére (ún. "tényállásos bontás"), vagy
  2. a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján (ún. "megegyezésen alapuló bontás")

bonthatja fel.

Az a házastárs, aki a keresetet benyújtja, a felperes, míg az alperes a másik házastárs. Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak döntik el, hogy ki legyen a perben a felperes, és ki az alperes.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak személyesen kell megindítania. Nem kell a törvényes képviselő hozzájárulása a perindításhoz abban az esetben, ha a pert megindító házastárs cselekvőképességében a perindítás tekintetében részlegesen korlátozott. Azonban ha a pert indító házastárs cselekvőképtelen, a pert nevében - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő jogosult megindítani. 

A per személyesen történő megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást ügyvédnek vagy akár más személynek (pl. hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje. Megbízás esetén a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. 

A keresetlevél

A per a keresetlevél (a házasság felbontására irányuló írásbeli kérelem) benyújtásával indul. A keresetlevélben többek között elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó, valamint azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.

A keresetlevélben előadottakat igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell (kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók, mely tényre azonban a keresetlevélben hivatkozni kell). 

A fentieken túlmenően a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e.

A keresetlevél benyújtását követően megtartott első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása , illetve annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. A békítést egyébként a bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson.

Az első tárgyaláson a házastársak személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha

  1. a házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll;
  2. ismeretlen helyen tartózkodik; vagy
  3. a megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik (pl. kórházi ápolásra szorul vagy fertőző beteg). 

A bontóper megszüntetésének esetei

A felperes személyes megjelenése - amennyiben idézése szabályszerű volt - az első tárgyaláson kötelező is, mert ellenkező esetben a bíróság a pert megszünteti.  A folytatólagos tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság szintén megszünteti a pert (a mulasztás igazolására csak a tárgyalást követő 15 napon belül van lehetőség).

Ha az első tárgyaláson a házastársak békítése sikerrel járt, a bíróság a pert megszünteti; ilyenkor perköltség megfizetésére nem kötelezi a feleket. 

Eljárásjogi szempontból lényeges lehet annak megemlítése, hogy a felperes a keresetétől az eljárás bármely szakában - az alperes hozzájárulása nélkül is - elállhat. 

Ha a per jogerős befejezése előtt - a tárgyalások során vagy az ítéletet követő fellebbezési határidő lejártát megelőzően - valamelyik fél meghal, a bíróság az eljárást megszünteti, és az esetleg már meghozott ítéletet hatályon kívül helyezi. 

A házasság felbontása az első tárgyaláson

Ha a békítés sikertelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, és egyúttal felhívja a felek figyelmét arra, hogy amennyiben az eljárás folytatását kívánják, úgy a tárgyalást követő három hónapon belül írásban kell kérniük azt (ellenkező esetben ugyanis a per megszűnik).

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható azonban, ha a békítés nem vezetett eredményre, és

  1. a házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni; vagy
  2. a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték; vagy
  3. a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A házassági bontóper költsége

A házassági bontóper indítás illetéke 30.000 forint, melyet a felperes fizet meg, ugyanakkor a benyújtott keresetlevélre a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes. Amennyiben a házasság felbontását a házastársak közösen kérik, úgy az eljárási illetéket is közösen fizetik meg. 

Speciális szabály, hogy a házasság felbontására irányuló kereset esetén nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni. 

A házasságot felbontó bírósági határozat

A házasság felbontásáról a bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz. A házasság felbontása esetén a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése felől - szükség esetén - az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is rendelkeznie kell. 

A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. 

"Az ítélet jogerőre emelkedésének napja" alatt az alábbiakat kell érteni:

  1. Az elsőfokú bíróság - fellebbezéssel meg nem támadott - ítélete a fellebbezési határidő utolsó napjától számított 15. nap elteltével emelkedik jogerőre. 
  2. Ha a felek a fellebbezési jogukról az ítélet kihirdetése után együttesen lemondanak, az ítélet a kölcsönös lemondás bejelentését követő napon válik jogerőssé. 
  3. Amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést nyújtanak be, és így a másodfokú bíróság dönt , a házasság megszűnésének napja a másodfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napja.

A jogorvoslatra és a perköltség viselésére vonatkozó szabályok

Az ítélet megfellebbezésével kapcsolatos speciális szabály, hogy a házassági bontóperben hozott elutasító határozatot az alperes (tehát aki ellen a pert megindították) akkor is megfellebbezheti, ha történetesen az elsőfokú eljárás során még ellenezte a házasság felbontását. A házassági bontóperben hozott ítélet elleni fellebbezés illetéke 15.000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket. 

A bíróság a házassági bontóperben a perköltség (ügyvédi munkadíj, szakértői díj stb.) viseléséről - az általános szabályoktól eltérően - a pernyertességtől/pervesztességtől függetlenül, az összes körülmények mérlegelése alapján határoz.  Dönthet úgy, hogy mellőzheti a perköltségben való marasztalást, kötelezheti a feleket, hogy a perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viseljék, de akár kizárólag csak az egyik felet is marasztalhatja a teljes perköltség megfizetésére.

Milyen jogok lépnek életbe a házasság megszűnésével?

Ha a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik, a házasság megszűnik, és ezzel beállnak a megszűnés joghatásai.

Ilyen joghatások lehetnek például:

  1. a házasságkötési képesség visszanyerése (vagyis annak a jognak a megszerzése, hogy a fél újabb házasságot kössön),
  2. a férje nevét viselő feleség - ha a névviseléstől nem tiltják el - szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni; 
  3. a házastársi vagyonközösség megszűnése; 
  4. a házasságon alapuló apai vélelem megszűnése (ha már a vélelmezett fogamzási idő vagy annak egy része sem esett a házasság idejére); 
  5. megnyílik a házastársi eltartásra való igény; 
  6. megszűnik az öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog lehetősége. 

Miután a bíróság házasság felbontásra vonatkozó jogerős ítélete mindenkivel szemben hatályos, így azt a bíróság közli az illetékes anyakönyvvezetővel.  A házasság felbontását kimondó ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezés során szükségesek (a felek neve, a házasságkötés helye, ideje, az anyakönyvi bejegyzés száma).

A jogerős bontó ítéletnek a házasság felbontását kimondó rendelkezése ellen sem perújítást, sem pedig felülvizsgálatot nem lehet kérni (a házasság felbontásán kívüli egyéb rendelkezésekre ez a tilalom nem vonatkozik).