image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


A gyermekkel való kapcsolattartás

A Legfelsőbb Bíróságnak egy irányelve (LB 17. sz. irányelv VI. fej.) foglalkozik a szülő és a gyermek kapcsolatával a gyermek elhelyezése után. Ez megerősíti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) azon rendelkezését, hogy a gyermeknek és a különélő szülőjének joga, hogy egymással személyes és közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, továbbá, hogy a gyermekétől különélő szülő kötelessége is, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga).

A gyermeket nevelő szülő (vagy más személy) köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani.  Az a szülői felügyeletet ellátó szülő, aki akadályozza a másik szülővel történő kapcsolattartást, vagy az a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti a szülői kötelességét.

A kapcsolattartás célja, hogy

  1. a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
  2. hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően azt elősegítse. 

Jog a kapcsolattartásra

A házasság felbontásának, a szülők különélésének nem lehet az a következménye, hogy a gyermek elveszíti a szüleinek egyikét. A szülőnek még akkor is joga van a gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszer intézkedés hatálya alatt áll. 

Kivételesen indokolt esetben (ha a szülőtől való teljes elszakadás a gyermek érzelmi fejlődését veszélyeztetné) a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga azért szűnt meg, mert gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, és a gyermeket annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül, egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyta, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezett, és a gyermek örökbefogadására nem került sor, illetve aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához.

Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt. 

A kapcsolattartás rendezése megállapodással

A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban alapvetően a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel, mely megállapodás tartalmára a Ptk. nem ír elő korlátokat, de célszerű kitérni mindazon kérdésre, amelyet a bíróság vagy a gyámhatóság e tárgyban hozott döntése tartalmaz. Ezek - többek között -: a kapcsolattartás gyakorisága, időtartama, a gyermek átadása és visszaadása helye, ideje és módja, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettség, az elmaradt kapcsolat pótlásának módja, valamint a kapcsolattartás szabályainak megszegőjével szemben alkalmazható szankciók.

  1. A létrejött egyezséget a gyámhatóság, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Nem lehet azt az egyezséget jóváhagyni, ami ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik. , 

Bírósági döntés a kapcsolattartásról

Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között (a szülők és a gyám között vita van), a gyámhatóság, ha pedig házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt. , 

E döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is. Tekintetbe kell venni pl. a kiskorú korát, nemét, elfoglaltságát, a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat mélységét, a kapcsolattartásra jogosult személy erkölcsi magatartását, egészségügyi és anyagi helyzetét stb. (lásd BH 1996/593. szám).

A kapcsolattartási jog szüneteltetése, megvonása, korlátozása, újraszabályozása

Az eljáró gyámhatóság, illetve bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő korábban megállapított kapcsolattartási jogát - a gyermek érdekében, kérelemre - korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el, ha a jogosított a jogával a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. A szülő kapcsolattartási jogának megvonására csak olyan súlyosan felróható magatartások miatt kerülhet sor, amelyek miatt a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené (BH 1996/644.). 

Amennyiben a kapcsolattartás tárgyában hozott gyámhatósági vagy bírósági döntést a kapcsolattartás biztosítására kötelezett, vagy jogosult nem tartja be, annak végrehajtása iránt a gyámhatóságnál kell eljárást indítani. 

A kapcsolattartás formái

A kapcsolattartási jog formáját tekintve lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli), illetve a felügyelt kapcsolattartás. A folyamatos kapcsolattartás magába foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyén történő meglátogatását, a vele való levelezést, telefonkapcsolatot, informai eszközön való kapcsolatot, ajándékozást, csomagküldést. Az időszakos kapcsolattartás magába foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet. A felügyelt kapcsolattartás a gyermek lakóhelye szerinti család és gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletén, illetve a kapcsolattartással összefüggő tevékenységet folytató szervezet által biztosított helyiségben jön létre. A kapcsolattartásnak ezt a formáját a bíróság vagy a gyámhatóság abban az esetben rendeli el, amikor valamilyen ok folytán (pl. korábban a gyermeket bántalmazta a különélő szülő) a gyermek biztonságát a kapcsolattartásra feljogosítottal való személyes találkozás alkalmával csak szakember felügyelete - és szükség esetén tanácsadása - mellett lehet garantálni.

A kapcsolattartásra jogosult, amennyiben a bíróság vagy a gyámhatóság másként nem dönt, jogosult a gyermeket meghatározott időtartamra külföldre is elvinni az őt megillető kapcsolattartás ideje alatt. Fontos megjegyezni, hogy ha a gyermek időszakos kapcsolattartás címén tartózkodik a kapcsolattartásra jogosultnál, és erre az időszakra esne a folyamatos kapcsolattartás aktuális ideje is, a folyamatos kapcsolattartási jogot nem lehet érvényesíteni. Szintén figyelemre méltó szabály, hogy a gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt sincs helye a folyamatos kapcsolattartásnak. Ennek mértékét meghatározza a jogszabály. A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat terhelik általában, de ettől eltérően is dönthet a bíróság vagy gyámhatóság. , 

A kapcsolattartásra jogosultak

A gyermekkel való kapcsolattartásra:

  1. a szülő,
  2. a nagyszülő, továbbá
  3. a gyermek nagykorú testvére, valamint
  4. a gyermek szülőjének házastársa és szülőjének testvére is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja.

Az is kérheti a kapcsolattartási jogának megállapítását, aki a gyermek nevelőszülője, gyámja volt, illetve a szülő volt házastársa vagy az, akinek a gyermekre vonatkozóan az apasági vélelmét a bíróság megdöntötte és a gyermek hosszabb időn keresztül az ő háztartásában nevelkedett.