image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


Zsarolás, kényszerítés

Zsarolás, Kényszerítés

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el.

Például zsarolás valósul meg akkor, ha az elkövető arra kényszeríti a sértettet, hogy fizessen neki egy meghatározott pénzösszeget, ismerjen el egy követelést, adjon át egy dolgot.

Zsarolás esetén az elkövetőt az esetek többségében előzetes letartóztatásba helyezik.

Zsarolás, kényszerítés elkövetésével gyanúsítják, vádolják?
Védelmét bízza a  Székely Andrea Ügyvédi Irodára!
0620 806 16 06

A törvényhozó a zsarolással, új nevén kényszerítéssel a személyek cselekvési szabadságát védi.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A zsarolás, kényszerítés két mozzanatú cselekmény:
1. az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel olyan cselekményre kényszeríti a sértettet, ami a sértett számára vagyoni hátránnyal jár.
2. A sértett az akaratot hajlító erőszak, vagy fenyegetés hatására eleget tesz a zsaroló követelésének, azaz nem önszántából olyan cselekményt tanúsít, ami miatt vagyoni hátránya keletkezik. 

Az erőszak személy ellen irányul, a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Elegendő, ha az elkövető megpofozza, megüti a sértettet.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés egyszerű, azaz az elkövető által kilátásba helyezett súlyos hátrány irányulhat akár a sértett anyagi helyzetére, becsületére, akár nemi szabadságára, például a sértettet a megerőszakolásával, autójának szétverésével fenyegeti meg az elkövető.

A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha azon túl, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelően cselekszik, ebből jelentős érdeksérelme is származik. Fontos megjegyezni, hogy zsarolás esetén a törvényhozó a kísérletet is ugyanolyan súlyosan bünteti, mintha a bűncselekményt befejezték volna.

Az érdeksérelem a sértett bármilyen érdekkörében - például vagyoni, személyi - a bűncselekménnyel okozati összefüggésben beállt negatív változás. Súlyossága mindig az eset összes körülményeitől függ.

Kényszerítés csak abban az esetben állapítható meg, ha nem valósul meg más bűncselekmény. Ilyenkor a bíróságnak először azt kell vizsgálnia, van-e olyan más büntetendő magatartás, amely a kényszerítés mellett egyéb, speciális elemet is tartalmaz. Ez esetben akkor is e más bűncselekményért felel az elkövető, ha annak törvényi büntetési tétele megegyezik a kényszerítésével. Ebben a körben szóba jöhet például a zsarolás, az önbíráskodás vagy a szexuális erőszak megállapítása is.

A zsarolás és az önbíráskodás elhatárolása

A zsarolást és az önbíráskodást a célzat különbözteti meg egymástól. Zsarolásnál az elkövető jogtalan haszonszerzés szándékával cselekszik. Az önbíráskodás esetében az elkövető jogos, vagy annak vélt vagyoni igényének érvényesítése érdekében lép fel.

Személyes ügyvédi konzultációért kattintson ide!