image1 image2 image3 image4 image5 image1 image1

Amiért érdemes az ügyvédi irodánkat választani:

  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,

  • teljeskörü és mindenre kiterjedő tájékoztatás,

  • folyamatos kapcsolattartás, soron kívüli konzultációk,

  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a   felkészült hatóságokkal szemben,

  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését, szakértők segítségével,

Gyors, hatékony jogi megoldások 1937 óta! Képviselet felsőfokon!


Sikkasztás

Sikkasztással gyanúsítják, vádolják? Sikkasztás miatt feljelentették? Büntetőügyében a Székely Ügyvédi Iroda megvédi jogait!

A sikkasztás elkövetője

A sikkasztás során az elkövető a rábízott idegen dolgot tulajdonítja el jogtalanul, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A cselekmény a tulajdonjogot, ezen belül a tulajdonos, birtokos rendelkezési jogosultságát támadja.

Nagyon fontos, hogy a bűncselekmény elkövetője, azaz tettese csak olyan személy lehet, akire az adott dolgot rábízták. Így, ha a szerszámgépet nem az, akire rábízták, hanem az erről nem tudó feleség adja kölcsön, sikkasztásért nem felelhet.

Sikkasztással gyanúsítják? Segítünk!
Keresse ügyvédi irodánkat!
06 20 806 16 06

Sikkasztás esetében az elkövetőre rábízott dologról van szó, amely a bűncselekmény elkövetése előtt jogszerűen az elkövető birtokába került. Így például, ha az elkövető a gépkocsivásárlás során a járművet próbaútra kapja meg és azt tulajdonítja el, vagy a sértett a pályaudvaron jegyet kíván vásárolni és a mellette álló szimpatikus fiatalembert kéri meg, hogy nézzen már rá a csomagjára, míg ő elszalad a pénztárhoz, rábízás valósul meg, így az elkövető sikkasztást valósít meg.

Nézzünk egy két tipikus sikkasztás körébe tartozó esetet ügyvédi irodánk gyakorlatából:

- Sikkasztást követ el, aki a rábízott idegen gépkocsit a tulajdonos hozzájárulása nélkül kölcsönadja.

- Sikkasztás, ha a cég ügyvezetője a lízingelt járművet a tulajdonos tudta nélkül adja el.

- Sikkasztást követ el az a közös képviselő, aki eltulajdonítja a lakók közös költségét.

A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása vagy az azzal sajátként történő rendelkezés.

A sikkasztás a jogtalan eltulajdonítással, illetve a sajátként történő rendelkezéssel befejezetté

Sikkasztás büntetése

A sikkasztás büntetési tételét elsősorban az eltulajdonított dolog értéke határozza meg. Sikkasztás vétsége esetén már két évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.

Sikkasztás minősített esetei

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a - különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett - sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett visszaélésekkel szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő "idős" személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania.

Sikkasztás és a csalás elhatárolása

Bár a tulajdonos mind sikkasztás, mind csalás esetén maga adja át a dolgot, a csalásnál az elkövető megtévesztő magatartása eredményeként jut erre a döntésre, míg sikkasztásnál önszántából, saját elhatározásából teszi ezt. Nem sikkasztást, hanem csalást követ el az a személy, aki az általa korábban eladott autót úgy szerzi vissza, hogy a vevőtől kipróbálásra elkéri, majd - azért hogy megtartsa - elhajt vele.

Sikkasztás és a hűtlen kezelés

Hűtlen kezelés esetén az elkövetés tárgyát szintén az elkövetőre bízta annak tulajdonosa, azonban míg sikkasztásnál eltulajdonítja azt az elkövető, addig hűtlen kezelés esetén azokat a jogosítványokat sérti meg, amelyek az adott rábízott vagyontárgy kezeléséhez kötődnek.

Sikkasztás szabálysértése

A sikkasztásnak szabálysértési alakzata is van. Ha az érték, amelyre a sikkasztást elkövették nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

Speciális szabály, hogy ha a sikkasztás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a sikkasztás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

Személyes ügyvédi konzultációért kattintson ide!