Okirathamisítás

Mozgáskorlátozott kártyával visszaélés? Nyelvvizsga vagy diploma hamisítással gyanúsítják? BKK bérletet hamisított? Cégadásvétel, vagy  stróman ügyvezető miatt okirat-  hamisítással vádolják? Más nevében írt alá nyilatkozatot? 

Önnek elsődleges érdeke, hogy szakszerű ügyvédi segítségben részesüljön az eljárás  megindulásától kezdve. Okirat- hamisítással kapcsolatos ügyében számtalan enyhítő körülmény feltárását eredményezheti a megfelelő szakmai segítség.

Közokirat-hamisítás

Aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az valósítja meg a közokirat-hamisítás bűntettét.

A jogalkotó a közokiratok bizonyító erejéhez fűzött társadalmi érdek és az ezen keresztül megnyilvánuló közbizalmat védi.

A közokirat fogalma

A  közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

Okirat- hamisítással vádolják? Megvédjük jogait 0620 806 16 06

Ennek megfelelően közokiratnak minősül a hatósági engedély, a bizonyítvány (az iskolai is), a személyi igazolvány vagy a személyi azonosításra szolgáló más okirat. Nem közokirat, hanem magánokirat például a Bkv bérlet és MÁV arcképes igazolvány.

Hamis közokirat készítése

A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt a még nem létező közokirat elkészítése. Ez attól válik hamissá, hogy nem a kiállítóként feltüntetett személy készíti. Annak nincs jelentősége, hogy tartalmát tekintve megfelel-e a valóságnak. Így, ha az elkövető olyan személyi igazolványt készít, amely adataiban a valóságot tükrözi ugyan, de kiállítóként az arra feljogosított hatóságot tünteti fel, megvalósítja a bűncselekményt.

A közokirat meghamisítása

A meghamisítás egy már létező közokirat megváltoztatását jelenti. E tényt nem érinti, ha adott esetben az elkövető épp a valóságnak megfelelően javítja ki annak hiányosságait, például a személyi igazolványából kimaradt doktori címét utóbb a dr. jelölés beírásával pótolja. Közokirat hamisítást követ el az is, aki az útlevélben lévő fényképet kicseréli. Nem közokirat-hamisítás, így nem is büntetik ha valaki a hamis, hamisított közokiratot magánál tartja, de nem használja fel. Például, ha a meghamisított tartalmú személyi igazolványt, vagy jogosítványt az igazoltatás során nem adja át a rendőrnek, de magánál tartja.

Hamis közokirat felhasználása

A bűncselekmény másik nagy elkövetési magatartás-csoportja a felhasználáshoz kötődik. E körben hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználása történik. Abban az esetben, ha maga az elkövető készítette vagy hamisította meg a közokiratot, már e korábbi tettéért felelősségre vonható.

Felhasználásért elsősorban annak kell bíróság elé állnia, aki a közokiratot – hamisságának ismeretében – más, harmadik személynek bemutatta. Ide soroljuk azt is, amikor az egyébként valódi és adataiban helyes, teljes bizonyító erővel bíró közokiratot használja fel az elkövető úgy, hogy tudja: a közokirat más személy vonatkozásában bír teljes bizonyító erővel. Például személyazonosságának igazolására más személyi igazolványát vagy diákigazolványát használja. Ugyanakkor nem követ el közokirat- hamisítást ha az okmány nála van, de azt nem használja fel. 

Mozgássérült parkolási igazolvány (rokkantkártya) jogosulatlan használata, mint közokirat hamisítás

Közokirat-hamisítást követ el, aki a más nevére szóló valódi közokirat felhasználja Ennek értelmében aki a más nevére kiállított mozgássérült igazolványt használja oly módon, hogy a rokkantkártya tulajdonosa nem tartózkodik az autóban. Tapasztalataink szerint a vádlottak a parkolási díj alóli mentesülés érdekében használják jogosulatlanul a mozgássérült parkolási igazolványt. A bíróságok általában pénzbüntetést szabnak ki a rokkantkártya jogosulatlan használójával szemben.

Az intellektuális közokirat-hamisítás

Intellektuális közokirat-hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában. A közokiratba foglalás során nem a valóságnak megfelelő tartalom kerül rögzítésre. E tényt a bűncselekmény elkövetője felismeri, és nem tájékoztatja erről a közokirat kiállítóját, avagy szándékosan közöl a valóságnak nem megfelelő információkat az azok helytállóságában bízó készítő felé.

Okirat- hamisítással kapcsolatban kérdezzen ügyvédtől
06 20 806 16 06

Cégügyek és a közokirat- hamisítás

Közokirat- hamisításért vonják felelősségre azt is, aki azért adja el a korlátolt felelősségű társaságban meglévő üzletrészét, vagy betéti társaságát, mert a cégnek jelentős – adó – tartozása van. A céget olyan  személynek adja el, aki a társasággal gazdasági tevékenységet nem akar folytatni.  A vevő, aki szintén közokirat- hamisítást követ el  a társaság átvételéért pénzt kap.

Ugyancsak közokirat-hamisításnak minősül az az eset, ha nem a cég ügyvezetését ellátó személy kerül ügyvezetőként a cégnyilvántartásba bejegyzésre, hanem egy stróman, aki kizárólag a nevét adja, amiért cserébe pénzt kap. 

Nyelvvizsga-bizonyítvány hamisítás

Közokirat-hamisításnak minősül, ha a vizsgázó úgy szerez nyelvvizsga bizonyítványt, hogy a szükséges tudással nem rendelkezik. Pénzt fizet a nyelvvizsgatanároknak, akik előzetesen megküldik a vizsgázónak a  nyelvvizsga feladatok megoldását, vagy a szóbeli nyelvvizsgán a tanároktudás nélkül adnak megfelelt eredményt. 2013-2014-ben hamis nyelvvizsga- bizonyítvánnyal kapcsolatban rengeteg nyomozás indul közokirat- hamisítás gyanújával. Ennek eredményeként a gyanúsítottaktól minden esetben lefoglalásra került a nyelvvizsga bizonyítvány.

Diploma hamisítás 

Közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg az, aki pénzért cserébe megbíz valakit azért, hogy részére készítsen hamis  felsőoktatási diplomát vagy OKJ-s bizonyítványt, majd az elkészült hamis diplomát  ami közokiratnak minősül  a hamisítótól át  is veszi.

Az elkövető bűnössége

A bűncselekményt az intellektuális közokirat-hamisítás kivételével csak szándékosan lehet elkövetni. A tettesnek ugyanis tisztában kell lennie az általa készíteni vagy meghamisítani kívánt közokirat jellegével, az ehhez fűződő bizonyító erővel és azzal, hogy cselekményével épp a közokiratok közhitelességét csorbítja. Az intellektuális közokirat-hamisításért az elkövető gondatlanság esetén is felel.

A bűncselekmény kísérlete mellett a törvény – az intellektuális közokirat hamisítás kivételével – az előkészületet is büntetni rendeli.

A bűncselekmény rendbelisége attól függ, hogy hány közokirat vonatkozásában követik el. Így, ha az elkövető – bár azonos alkalommal -, de több hamis közokiratot készít, amelyek külön-külön is alkalmasak a közokirat bizonyító erejének érvényesítésére, többrendbeli lesz a cselekmény.

Okirat-hamisítás és a bíróság elé állítás

Egyszerű megítélésű okirat -hamisítás esetén lehetőség van a gyorsított eljárásra,  azaz a bíróság elé állításra. Ebben az esetben  gyanúsítotti kihallgatása után 30 napon belül bíróság elé állítják, ami azt jelenti, hogy ügyében ítélet születik. Ezen ügyekben kötelező  a jogi képviselet. Bíróság elé állítást alkalmaznak általában mozgáskorlátozott kártyával, bérlet hamisítások esetében. Köz vagy magán- okirat hamisítás és a bíróság elé állítással kapcsolatban bővebben itt olvashat.

A magánokirat- hamisítás

Magánokirat minden olyan okirat, amely nem rendelkezik a közokirat kellékeivel. Magánokirat esetében hiányzik a közhitelesség; a magánokiratok ugyanis nem bizonyítják, hogy tartalmuk megegyezik a valósággal.

Az ellenkező bizonyításig a magánokirat azt igazolja, hogy a feltüntetett és nevesített kiállító a magánokirat tartalmát kitevő nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el.

Magánokirat formai feltételei:

  • a magánokiratot az okirat kiállítója saját kezűleg írta és aláírta;
  • két tanú aláírásával azt igazolja, hogy a nem a kiállító által készített magánokiratot előttük aláírta, vagy a magánokiraton már szereplő aláírását sajátjaként ismerte el;
  • a kiállító aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesítette;
  • gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
  • ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el;
  • a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

A magánokiratok lehetnek teljes bizonyító erejűek. Ekkor azt bizonyítják, hogy a magánokirat a rajta feltüntetett kiállítótól származik, és annak nyilatkozatát tartalmazza.

A hamis magánokirat felhasználása, mint bűncselekmény

Hamis a magánokirat, ha nem a kiállítóként feltüntetett személytől származik, míg hamisított, ha nem a kiállítóként feltüntetett személy nyilatkozatát tartalmazza. Például: hamis a BKV arcképes igazolvány, ha azt az elkövető készítette, míg meghamisított, ha a korábban létező igazolványon az érvényesség dátumát átjavította.

Valótlan tartalmú a magánokirat, ha a benne foglaltak nem egyeznek meg a valósággal. Így a BKV arcképes igazolvány valótlan tartalmú lesz, ha az abban feltüntetett valamilyen adat, például a név az elkövető vonatkozásában nem fedi a valóságot.

A bűncselekmény lényegi eleme a felhasználás. A hamis magánokirat készítése vagy magánokiratok meghamisítása nem jelent bűncselekményt. A felhasználással az elkövető a külvilág számára érvényesíti a magánokirathoz kapcsolódó bizalmat és bizonyító erőt, például bemutatja a korábban példaként használt BKV arcképes igazolványt az ellenőrnek.

Visszaélés okirattal

Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

  1. mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,
  2. jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy
  3. mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

a visszaélés okirattal bűncselekményét követi el.

Újdonság, hogy az új Btk. büntetni rendeli annak a cselekményét, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz, ha más bűncselekmény nem valósul meg.

Ha például az elkövető ellopja a sértett irattárcáját azért, hogy a benne lévő okiratokhoz hozzáférjen, és az irattárca a sértett személyi igazolványát, valamint MÁV vasúti szabadjegyét is tartalmazza, akkor a személyi igazolványra – mint közokiratra – nézve közokirattal való visszaélést valósít meg. Ha azonban a MÁV vasúti szabadjegy vonatkozásában az elkövetőt nem jellemzi a törvény által előírt célzat, azaz a jogtalan előny szerzése vagy a jogtalan hátrány okozása, akkor az utóbbi okirat kapcsán nem vonható felelősségre.

Az okirattal visszaélés rendbelisége az új Btk. alapján már független attól, hogy azt hány okiratra követik el.

A megszerzés

A bűncselekmény elkövetési magatartása az adott okiratok megszerzése. A megszerzés birtokavételt jelent, azonban a gyakorlat alapján annak relatíve tartósnak kell lennie. A lényegében a birtokbavételt felölelő magatartás azáltal válik jogellenessé, hogy az okirat tulajdonosának, birtokosának tudta nélkül kerül rá sor.

Az elvétel

Mivel a megszerzés a joggyakorlat szerint hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű birtokbavételt jelent, az új Btk. indokolása kiemeli, hogy a gyakorlat alapján korábban nem volt megállapítható a lopás mellett az okirattal visszaélés olyan esetekben, amikor a lopott dolog (pl . pénztárca) a közokirat szokásos tárolási helye. Ugyanakkor a lopás sértettjének sokszor nagyobb hátránya keletkezik a közokiratok eltulajdonítása miatt, azok pótlása több időt vesz igénybe és több pénzbe kerül, mint a lopási érték. A jogalkotó a fentiek miatt a joghézag kitöltése érdekében rendelkezett arról, hogy az okirat elvétele is e bűncselekmény körében nyerhessen értékelést.

A közokirat átadása vagy átvétele

Az új Btk. az eddigi hiányosságot pótlandó, büntetni rendeli a „közokirat-orgazdaságot”, azaz a saját vagy mások közokiratával való kereskedést. Ez alapján elsősorban a lopott igazolványok eladása-vétele minősül bűncselekménynek, az az eset semmiképpen, ha a közokirat jogosultja megegyezik a birtokossal bizonyos összegű találási díjban.

Személyes ügyvédi konzultációért kattintson ide!